Üdvözlök mindenkit! Ma egy izgalmas utazásra hívunk titeket, amely során visszarepülünk az időben, egészen az ókori Babilóniáig. Ez a város nem csak a történelem egyik legnagyobb birodalmának a központja volt, hanem a világ egyik legelső jogi kódexének, a Hammurapi törvénykönyvnek a szülőhelye is. Készen álltok a felfedezésre? 
Akkor kezdjük is!
Az ókori Babilónia:
Babilónia egy ősi akkád nyelvű állam volt, amely az akkád dinasztia bukása után, Krisztus-előtt 2300 körül jött létre a mai Irak területén. Az Akkád Birodalom kettévált Asszíriára északon és Babilóniára délen. Több mint két évezreden keresztül Babilónia volt a Mezopotámiai civilizáció központja.
Babilónia fekvése és történelme:
Babilónia városa Bagdadtól mintegy 80 kilométerre délre, az Eufrátesz folyó mentén helyezkedett el a mai Irak területén. A várost az ősi akkád nyelvű népek alapították Krisztus-előtt 2300 körül. Babilónia jelentős katonai hatalommá vált az amorita király, Hammurapi uralkodása alatt, aki Krisztus-előtt 1792-től 1750-ig uralkodott.
Hammurapi és a Babilóniai Birodalom:
Hammurapi számos szomszédos városállamot meghódított, és nagy részét az egységes babilóniai uralom alá hozta, ezzel létrehozva a Babilóniai Birodalmat. Hammurapi gazdag, erős és befolyásos várost hozott létre Babilóniából. Ő alkotta meg a világ egyik legkorábbi és legteljesebb írott jogi kódexét, a Hammurapi törvénykönyvet, amely segített Babilóniának felülmúlni a régió többi városát
A Neo-Babilóniai Birodalom:
Egy új királysor hozta létre a Neo-Babilóniai Birodalmat, amely Krisztus-előtt 626-tól 539-ig tartott. A Neo-Babilóniai Birodalom a világ legnagyobb államává vált, miután legyőzte az asszírokat Ninivében Krisztus-előtt 612-ben. A Neo-Babilóniai Birodalom kultúrális reneszánszát élte a Közel-Keleten.

Babilónia művészete és kultúrája:
Babilónia nem csak a történelem és a politika terén volt jelentős, hanem a művészet és a kultúra terén is hatalmas hatással volt a világra. A babilóniaiak számos lenyűgöző műalkotást hagytak hátra, amelyek közül sokat ma is megcsodálhatunk a világ múzeumaiban. Ezek közé tartoznak a különböző szobrok, táblák és domborművek.

A babilóniai művészet jellemzői:
A babilóniai művészet legjellemzőbb elemei a kőből és agyagból készült tárgyak voltak. Ezek közé tartoznak a cuneiform táblák, amelyek a világ első ismert írott kommunikációját képviselik. A cuneiform írás nem tekinthető nyelvnek, mivel kevesebb mint 1000 karakterből állt, és ezeket a karaktereket számviteli, adminisztratív és üzleti célokra használták. Az emberek különböző képzettségi szintjei használhatták, és az átlagos emberek leveleket írtak vele, szervezték üzleti ügyeiket, és dokumentálták a mindennapi eseményeket, mint például az asztrológiai események.

Babilóniai találmányok:
A babilóniaiak számos fontos találmányt hagytak hátra, amelyek nagyban hozzájárultak a civilizáció fejlődéséhez. Ezek közé tartozik a kerék, a harci szekér és a vitorlás hajó, valamint az első ismert térkép, amelyet agyagtáblára véstek. Ezen kívül a babilóniaiak fejlesztették ki a legprimitívebb eke formáját, a kőkapát, amelyet a talaj fellazítására használtak a vetés előtt.

Babilónia matematikai és csillagászati központ volt: 
Babilónia jelentős szerepet játszott a korai matematika és csillagászat fejlődésében. A babilóniaiak egyedülálló számrendszerükkel, amely a 60-as szám köré épült, hozzájárultak a mai mértékegységek kialakulásához. Ezért osztjuk az órát 60 percre, a percet 60 másodpercre, és ezért mondjuk, hogy egy körben 360 fok van.
A függőkertek: 
Nebukadnezár II. építette a híres függőkertet királynőjének, hogy emlékeztesse őt szülőföldje dombjaira és mezőire. A kert 23 méter magas volt, és számos teraszos platformból állt, amelyeket gyönyörű fák, növények és virágok borítottak. A "függőkert" nevet a görög "kremastós" szóból származtatják, ami az irodalomban "felakasztott" jelentésű. A kertet a világ hét csodájának egyikének ismerték el, és bemutatja a babilóniai építészek rendkívüli mérnöki képességeit. Azt gondolják, hogy a kertet a második században egy földrengés pusztította el.
Hammurapi törvénykönyve: 
Hammurapi hatalmas és ambiciózus uralkodó volt, aki alatt Babilónia gyorsan növekedett. Hammurapi több mint 200 írott szabályt és rendelkezést tartalmazó kódexet hozott létre, amely lefedte a föld, az ingatlan, az ipar, a mezőgazdaság stb. kérdéseit. A kódexet agyagtáblákra és magas, kőoszlopokra írták. A szabályok specifikusak és szigorúak voltak, és irányelveként szolgáltak a legtöbb mindennapi tevékenységhez és helyzethez. A kódex az "szemért szemet, fogért fogat" elvén alapult, és lefektette a világ sok jogrendszerének alapjait. A törvényeket bírák, vagy amelu, hajtották végre, akik a társadalom felső osztályából kerültek ki.

Reméljük, hogy élveztétek ezt az utazást az ókori Babilóniába! A történelem tele van izgalmas és lenyűgöző történetekkel, mint amilyen Babilónia története is. Köszönjük, hogy velünk tartottatok, és reméljük, hogy hamarosan újra találkozunk egy másik történelmi kaland során!