Terület:
93 030 km²

Földrajzi elhelyezkedés: északi szélesség 45°48′-48°35′ és keleti hosszúság 16°7′-22°58′ között

Lakosság:
9604080 fő
Népsűrűség:
109 fő/km²
Főváros és legnagyobb város: Budapest (1886 000 lakos) Hivatalos nyelv:
magyar

Főbb behozatali cikkek:
gépek, járművek, vas és acél,
nyersolaj, kőolajtermékek, egyéb vegyipari termékek

Főbb kiviteli cikkek: Gépek, járművek, zöldség és gyümölcs, egyéb mezőgazdasági áruk, vas és acél, gyógyszer

Pénznem:
forint
Bruttó hazai termék (GDP): 44600 millió USD
Államforma:
köztársaság

TERMÉSZETI VISZONYOK

Magyarország a Kárpát-medencében terül el, fő folyója a Duna. Az ország legnagyobb tája az összterületnek majdnem felét kitevő Alföld (Nagyalföld), ennek vizeit a Tisza és mellékfolyói vezetik le. A síkság tengerszint feletti magassága sehol sem haladja meg a 200 m-t, és sok helyütt termékeny löszös talaj borítja. A Dunán és a Tiszán gyakori az áradás.
Az Északi- középhegységhez tartozó Mátrában emelkedik az ország legmagasabb hegye, a Kékes (1015 m). A Dunántúl nagy részét dombságok foglalják el, de vannak középhegységek és kiterjedt síkvidékek is.
A Bakony déli pereme és a Somogyi- dombság között húzódik Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (595 km²). Bár a szántók igen nagy területet foglalnak el, az ország nagyjából 18%-át – főleg a hegyvidékeket – erdők borítják.

ÉGHAJLAT

Magyarország éghajlata kontinentális, meleg nyarakkal. Nyáron gyakoriak a zivatarok, de az évszak második felében nem ritkán aszály sújtja a földeket. Budapesten a júliusi középhőmérséklet 22 °C, a januári -1 °C, az éves csapadékmennyiség kb. 600 mm. A téli hideget ritkán szakítja meg enyhébb légtömeg érkezése, s előfordul, hogy a lehullott hó 30-40 napig nem olvad el.

KÖZLEKEDÉS

Magyarország vasúthálózatának összhosszúsága 7715 km. A teherszállítás nagyrészt ma is vasúton folyik, de a 30123 km hosszú országos közúthálózat egyre nagyobb szerephez jut az áru- és személyszállításban, főleg azóta, hogy Magyarország egyre szorosabb kapcsolatot épít ki az Európai Unióval. A legnagyobb folyami kikötő Csepelen van. Az ország nemzetközi repülőtere a budapesti Ferihegyen van.

BÁNYÁSZAT ÉS ENERGIAIPAR

Magyarország viszonylag szegény ásványkincsekben. Kőolajat és földgázt több helyen is kitermelnek. A legfontosabb a Szegedhez tartozó Algyön feltárt lelőhely, de földgázból további tartalékokra számítanak. Az 1990-es évek második felében évi kb. 15 millió tonna kőszenet bányásztak, ebből nem egészen 1 millió tonna volt a mecseki szénmedencében felszínre hozott feke teszén, a többi barnaszén és lignit. Az országnak a bauxiton kívül mangán- és rézércből van viszonylag számottevő készlete. Az elektromos energia kb. 60%-át hőerőművek termelik, nem egészen 40%-át a paksi atomerőmű, a vizi erőművek kapacitása elenyésző.

IPAR

Az 1989-90-ben lezárult kommunista rendszer idején Magyarországon erőltetett iparosítás ment végbe, ám a létrejött iparszerkezet elavult és gazdaságtalan volt. A termékek, kevés kivétellel, messze elmaradtak a világszínvonaltól, és túlnyomórészt a szovjetek vezette gazdasági tömörülés, a KGST tagállamaiban találtak piacra. A nyolcvanas évek végén a Szovjetunió részesedése a magyar kivitelből és behozatalból kb. 25% volt. A kelet-európai változások következtében sok ipari vállalat elveszítette biztos piacát, s ez is hozzájárult a bruttó hazai termék gyors csökkenéséhez. Ezenkívül nagyarányú külföldi befektetések történtek a gép-, jármű- és elektronikai iparban, gyorsan növekedett a vegyipar is, így Magyarország ma már külkereskedelmének java részét az Európai Unió országaival bonyolítja le. Az évtized közepén életbe léptetett megszorító intézkedések után a gazdaság gyors fejlődésnek indult.

MEZŐGAZDASÁG A terület 57%-án folyik növénytermesztés (szántó, gyümölcsös), további 13% alkalmas legeltetésre. A kedvező éghajlat és a jó talajok miatt a síkságokon magasak a terméshozamok kukoricából, búzából, árpából, rozsból, zabból, cukorrépából, napraforgóból, s az Alföld öntözött részein rizst is termesztenek.

A virágzó mezőgazdaság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a KGST-n belül viszonylag magas életszínvonalat élvezett. A Kecskeméttől délre elterülő Kiskunságban jelentős a gyümölcs, zöldség. és szőlőtermesztés. Az ország történelmi borvidékei (pl. Tokaj-Hegyalja, Balaton-felvidék, Villány-Siklós) külföldön is kezdik visszanyerni tekintélyüket. Az étkezési szokásoknak megfelelően az egész országban számottevő a sertés- és baromfitartás. A húsmarha, mely régen az ország legfőbb exportcikke volt, ma kevésbé fontos, juhot pedig főleg ott tartanak, ahol viszonylag kedvezőtlenek a talaj- vagy terepviszonyok. Az összterületnek kb. 18%-a erdő (túlnyomórészt lombos fafajokkal), számos városban van bútor- vagy papir- gyár. A mezőgazdasági tulajdonviszonyok gyökeresen átalakultak a rendszerváltás után, megsokasodtak a paraszti kisgazdaságok, de még 1993-ban is 6% volt az állami gazdaságok és 47% a szövetkezetek aránya.

IDEGENFORGALOM

A turizmus fontos ágazattá vált, főleg a Balaton környékén és a hegyes-erdős területeken, amelyeket külföldről is sok vadász keres föl.

VÁROSOK

Budapest 1873-ban jött létre a Duna két partján fekvő három város, Buda, Pest és Óbuda egyesülésével.
A II. világháború végén hídjait felrobbantották a németek, s a főváros roppant károkat szenvedett a bombázások és az utcai harcok során is. Ma eleven gazdasági és kulturális központ, minden évben rengeteg turista látogat ide. Jelen van a cigány kultúra is (a becslések szerint az ország lakosságának 6%-a cigány). Keleten, a román határ közelében fekszik a kálvinista kulturális hagyományairól híres Debrecen, az ország második legnagyobb városa (208000 lakos). A 178000 lakosú Miskolc nehézipara megsinylette a gazdasági átalakulást. Dél-Magyarország fontos központjai Pécs (161000) és Szeged (161000). Gyorsan fejlődik a két jelentős dunántúli iparváros, Győr (127000 és Székesfehérvár (107000)

Magyarország egy csodálatos ország, amely sok érdekességet rejt magában. Ebben a videóban bemutatom a természeti viszonyait, a közlekedését, a gazdaságát, az éghajlatát és az iparát. Megtudhatod, hogy milyen az időjárás és a klíma, és milyen ipari ágazatok jellemzik Magyarországot. Ha szeretnél többet megtudni erről a szép és gazdag országról, nézd meg ezt a videót!